2013. augusztus 28., szerda

6.Rész- Eleanor és Perrie

Először is elnézést a késésért, csak nyaralni voltam. Másodszor is ezt a részt Ipad-en írtam és ott nincs helyesírás ellenőrző úgyhogy nézzétek el nekem a hibákat.
De a legfontosabb: Eleanor személyisége nem egyezik a blogban lévővel, ez mind csak az én agyszüleményem. Eleanor egy kedves, imdádnivaló lány.

Ha tetszett a rész hagyj komit, pipát, életjelet magad után kérlek mert nekem nagyon sokat jelentene. Köszönöm szépen ❤

Hatalmas fejfájás. Hol vagyok? Mi történt tegnap? Várj, mi volt tegnap?
Másnaposnak lenni a legrosszabb dolog a világon. Körbe tekintettem a helységbe ahol sejtésem szerint az éjszakát töltöttem. Zuhanykabin, vécé, mosdókagyló. Bizonyára egy fürdőszoba. Lenéztem magamra, tegnapi ruha, pia szaggal fűszerezve. Nyami. A fürdőkád nem biztosított valami irtó kényelmes nyughelyet hiszen amikor kiszálltam belőle a hátam sajgott. Nagy bulik átka. 
Kinyitottam az ajtót és nem várt dolog fogadott; Perrie a börőndjeibe pakolta a cuccait. Miért? Hova megy? Hova megyünk? Miről maradtam le?
- Pezz- tettem a vállára a kezem-, mit csinálsz? Hova mész?
Felpillantott rám és a szemei könnyesek voltak.
- Haza megyek- törölte le a sós cseppeket-, Shout Shields-be.
- De mért? Mi történt?- halkan tettem fel ezeket a kérdéseket
- Eleanor.- hüppögött
- Eleanor. Eleanor mi?- Abba hagyta a pakolást majd helyet foglalt a saját ágyán. Sajnáltam őt, nem szeretem amikor szomorú, hiszen Ő az egyik legéletvidámabb lány közülünk.
- "Kicsit" összevesztünk.- mutatott idézőjeleket a levegőbe.- Nagyon jól kijöttem vele, talán a lányok közül a legjobban -már bocsi- és mondtam neki, hogy nekem nagyon nagyon bejön Zayn és...és...-mekegett
- És?- húztam fel a szemöldököm amikor vissza ülltem az ágyra, mert a baja okáról mesélése közben neki álltam zsepit kereseni Edwards kisasszonynak.
- Ma reggel amikor mentem be a szobánkba, hiszen az éjszakát a napozóágyon töltöttem- mosolyodott el- ott voltak, ketten, szitúban, és kicsit ciki volt. Meg érted, én megbíztam benne, és kedves voltam vele, de Ő átvágott, csúnyán! - sírt
Nem értem Eleanort tegnap mondta még a műsor előtt, hogy Louis-tól többet szeretne  mint puszta barátság de este/reggel már egy másik fiú -aki nem más mint a kiszemelt legjobb barátja- ágyában hempereg. Ez Eltől nagyon csúnya dolog volt, pedig egy kedves, aranyos hihetetlenül szeretnivaló lánynak ismertem meg, de ezek szerint van egy csúnya, gonosz oldala. Perrie pedig olyan ártatlan, olyan mint egy kiscica ahogy itt sír a karjaimban. De megértem ha nem hajlandó egy levegőt szívni a baja okával ( Ez vicces mert Pezz igazából nem érez szagokat.- szerk. megj.)   De azt nem veszi észre, hogy feladjja az álmát amiért egész ediggi életében küzdött. De ez még nem is elég, lehet ha Ő kilép a csapatból akkor ez az egész banda búcsút vehet a versenytől, álmától. És talán ez fájt a legjobban.
Elmélkedésemből az ajtó nyitódása- és csukódása  rángatott ki.
Perrie felkapta a tekintetét a zajra, és mindketten Eleanort láttuk meg akinek egy ördögi mosoly húzódott a szépen ívelt ajkaira. Pezz prüszkölt/ szörcsomózott -vagy mit tudam én-mellettem. 
- Sziasztok.- Eleanor éles hangjára megremegtem.- Jaj, Perrie drága, mi a gond?
- Minta nem tudnád!- mérgesen felelt a mellettem ülő lány- Mondd Elenort, hogy teheted ezt? Megbíztam benned, tudtad, hogy mit érzek iránta.- mutogatott össze-vissza a kezével a kétségebe esett lány
- Jaj, túléled.-  csak ennyi kellett az alacsony lánynak, hatalmas erővel csapot Eleanor arcára, aki nem hagyta magát és elég szép bunyó lett belőle. Pezz derekát megragadva próbáltam megszakítani a verekedést, de nem jártam sikertel.
Hallottam egy hatalmas sikítást majd később egy eléggé nagy tincset Perrie szőke hajából.
- Valaki!- kiabáltam hátva az a valaki meghallja.- Segítség!
Majd hatalmas trappolást hallottam miközben már Elt próbáltam lefogni.
- Mi a ba...jesszus.- visitott fel az a valaki, aki nem más volt mint Harold barátunk.
Most Ő húzta Pezz derekeát én pedig Elét és így sikerült őket szétszedni. Miután rendbe szedték magukat megkerestük a többi lányt. Danielle-t a medencében lévő matracon találtuk, ugyhogy amikor felakart állni a vízzel teli medencében landolt, Amy pedig az asztal alatt volt. Eleanor azt mondta ki akar lépni a csapatból... csak magára gondol, azt nem veszi észre, hogy akkor mindenki búcsút vehet a műsortól, álmaitól.
A többiek azt javasolták hívjuk fel Simont és így is tettünk. 10 perccel később meg is jött a stáb kíséretében, leültünk az asztalhoz és elmeséltünk mindent. Perriet sikerült meggyőzni, hogy maradjon. Hála istennek.
Majd Simon elmondta, hogy fel kell hivni a valakit... Majd 5 perc múlva visszatért.
- Szóval Andy azt mondta, hogy a csapat maradhat a versenyben csak új nevet kell választani, új interjúkat kell gyártani. Szóval ezen a héten rengeteg teendőitek lesz, holnap  írjátok meg SMS-ben, hogy mi lesz a nevetek. Rendben? Most mennem kell, Sziasztok! -intett és el is tűnt

~*~*~*~
Elenor már elhagyta a házat és valószinűleg soha többe nem látjuk.
Egy füzet, egy toll, egy név...de mi legyen?
Két órája ezen gondolkozok.
- Áhhá.- kiálltottam fel akikor eszembe jutott valami- Unstoppable?- ez magyarul csak annyit tesz, hogy; megállithatatlanok.
Mindenki bólintott, elküldtük Simon-nak üzenetben egy köszönettel mellékelve.
Miután mindenki megfürdött, megnéztünk egy filmet. Harry és én maradtunk a nappaliba amíg a többiek megvitatják milyen pizzát rendeljenek. 
Beszélgettünk egy kicsit majd láttam, hogy egyre közelebb üll hozzám majd az arcával az enyém felé közelít. Te jó ég! Ez mit csinál?

5 komment után új rész! ❤❤

2013. augusztus 10., szombat

7.Rész- Én nem iszok mosogatószert

- Remélem tovább jutunk.- Eleanor erősen szorította meg a kezem, mikor kint álltunk a színpadon. Remélem elegen szavaztak ránk ahhoz, hogy legalább a második élő show-n részt vehessünk mint versenyzők. A szívem hevesen vert amikor a műsorvezető elkiabálta az első tovább jutó nevét. Eleanor és Amy a kezeimet szorították. Talán még sosem izgultam ennyire, de ezt nem mondanám biztosra.
Sorra mondták a továbbjutók nevét, de a miénket még mindig nem méltatták kimondani.
- One Direction.- kiabálta, szóval már csak három versenyző van a színpadon. Na szóval pontosítsunk, aki most tovább jut az bent van a következő élő show-ban de a "maradék" kettőnek párbajoznia kell és a mentorok eldöntik ki jut tovább. Aki pedig kiesett az mehet haza.
- És az utolsó továbbjutó...- utálom a hatás szüneteket- Swagger!
Jééj, továbbjutottunk. Jippi-jippi.jippi.  Megöleltük egymást-kisebb sokkban- és lementünk a színpadról.
A backstage-ben a mamám és Kyle várt. Megöleltek gratuláltak, csináltunk pár képet. De nekem már mennem kellet az After X-be ahol egy interjút készítenek velünk.
Azon is hamar túl lettünk, elkellet mondani ki hány éves, honnan származik, nevünket, hogy szeretjük ez csinálni... unalmas.

Ahogy "haza" értünk, össze néztem Amyvel, mindketten jeleztük egymásnak ; benne vagyunk!
Ez viseltem a bulin!
A többieknek elmeséltük a tervünket, Ők sem hagyhatták ki. Mindenki felsprintelt a szobájába elő kerítettek egy buli szerkót. Fogat mostam, hajamat kifésültem. Szemöldökök, ajkak, szemek? Pipa.
Lent az ajtóban vártunk az utolsó szemfülest ; Zayn. Istenem vasald fel a hajad aztán kész vagy, ember. Egy pasinak, tovább tart elkészülni mint Perrie-nek. Ez fura, nagyon nagyon fura. Lehet titokban nő, kis transzi.
- Na végre!- sóhajtott fel Liam. Elhagytuk a lakást, és sétálva indultunk a kedvenc buli helyem felé. Karma. Ez a neve. Olaszországban nagyon híres. Pauly D már csak tudja.
Szeretem az olasz kultúrát, az ételeket és magát az országot.
Hogy mi történt az út alatt? Louis beleesett egy árokba, Danielle egy kukába, Amy lefejelt egy villanyoszlopot úgy minden ahogy szokott. Ja és Niall megevett egy bogarat. Blehh.

A zene dübörgött, a magas alkohol tartalmú ital végig folyt a nyelőcsövemben, éreztem ahogy szétáramlik az egész testemben. A hangulat a tető fokon volt. A zene ritmusára mozgattam a csípőm, mögöttem Amy valami irtó fura táncot adott elő.
Később azt asztalnál ülve Louis hozta a fogalmam sincs hányadik koktélt. Majd elrohant a következőért.
- Én nem iszok mosogatószert.- mutattam a kék szmötyire